Welcome › Forums › Gravitation › A Fizika Új Axiómarendszere (Hungarian, subitted in Fizikai Szemle) › Reply To: A Fizika Új Axiómarendszere (Hungarian, subitted in Fizikai Szemle)
Javaslat az „axiómarendszer” közlésével kapcsolatban
Tisztelt Lendvai János szerkesztő! Tisztelt Szerkesztőség!
Különben tudom honnan fúj a szél. A szerkesztőség nem tudja tartalmilag megítélni az új axiómarendszert és attól tart, hogy az olvasók ezt a szemükre vetik. Az axiómarendszerem az atomisztikus fizikát fogalmazta meg, amit az akadémikus fizikusok 1906-ban Ludwig Boltzmannal együtt a sírba tenni véltek.
Azóta Mach, Ostwald és Einstein által propagált energétikus fizikát követte csak világszerte a fizika, de nem tudta senki sem a relativisztikus dinamikát megfogalmazni. A fizika nem tudta a fizikai rendszerek időbeli fejlődését előrejelezni. Az elfogadott energétikus fizika nem tudta meghatározni az elektron mozgását a proton körül és nem tudta az egymás körül spirális pályán mozgó égitestek mozgását sem leírni, amig ezek egymásba nem esnek. A szerkesztöség ezt elhallgatja. A szerkesztőség, az akadémikus fizikával egyetértve, az hiszi, hogy csak az energiamegmaradásra lehet egy egységes természetszemléletet építeni. Ez nem igaz! Az elfogadott fizika az atomisztikus természetszemléletet teljesen elhanyagolta, teljesen mellőzte. Én meg épp az atomisztikus fizikát fogalmaztam meg nagy általánossággal és evvel több nagy fizikus elődöm munkáját követtem, de nem éppen Einsteinét. Ezt a szerkesztőség nem tudja, talán nem is akarja megbírálni, az axiómarendszert „sem részletesebb bírálatra sem közlésre nem méltóaknak” tartja. És a szerkesztőség evvel a kutatási eredmények elfogulatlan nyilvánosságra hozása ellen vét, vagyis a kutatási szabadságot és a szólásszabadságot lábbal tiporja.
Van egy javaslatom: Közölje le a Fizikai Szemle az „axiómarendszert” és írjon a szerkesztőség egy megjegyzést mellé, ami pl. az tartalmazza, hogy „a munka nem tükrözi a szerkesztőség véleményét”. Evvel az olvasók tudtára hozzta, hogy a szerkesztőség nem egyezett meg a szerző véleményével. Ez egy kompromisszum lenne.
Nekem már van tapasztalatom hasonló problémával. A 2004. június 21.-én elvégzett ejtőkísérletem https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc után, ami cáfolta Galilei UFF-feltevését, a brémai gravitációs fizikusok, azonnal és felkéretlenül, informálták világszerte a fizikai szakfolyóiratok peer review rendszerét, hogy nem hozzák nyilvánosságra a mérésem eredményét, mert „these result will be detrimental for graviational physics”. Késöbb, a mainzi bírósági tárgyalás vége elött, amivel el akartam érni, hogy folytatni tudjam Galilei cáfolását, ZARM csak akkor engedélyezte volna a további ejtéseket a brémai ejtőtoronyban, hogy ha mindig mellékelem a kísérleti eredmények publikálásával együtt azt is, hogy “ZARM tudományosan sértve érzi magát a kísérletem folytatása miatt”. E mögött az áll, hogy a gravitációs fizikusok nem falszifikálták a testek eltérő nehézségi gyorsulását, ami majdnem 1%-os. Az brémai mérésem pontossága 10^-5 volt és igazolni tudtam, hogy Li, C és Pb kisebb gyorsulással esik mint az Al. A gravitációs fizikusok el akarják titkolni, hogy nem ellenörizték Galilei UFF-feltevését 400 év alatt, ami nagy disznóság. Végeredményben a fizika egyik legrégibb feltevése, a szabadesés egyetemessége, sem felet meg helytállóan a természetszemléletnek.
A javaslatommal a szerkesztőség nem akadályozná meg a kutatási szabadságot, megtartaná a saját renoméjét és nyilvánosságra hozzná az „axiómarendszert”.
A mainzi bírósági tárgyalásra, az ejtőkísérleteim folytatása engedélyezése miatt, kb. 50.000,- € uszott el a saját vagyonomból, anélkül, hogy folytatni tudtam volna Galilei faszifikációját. Ennél az LMU fizika dékánja szakértői véleménye egy döntő szerepet jászott, mert ő azt kürtölte, hogy minden test súlyos és tehetetlen tömege megegyzik. A DOMUS kuratoriuma sem támogatta a tavaji őszi pályázatomat, Galilei ellenörzésére, pedig ez el kell végezni http://nol.hu/archivum/archiv-421628-232073.
Így beláthatóan nincsen már nagy türelmem az elfogadott fizika begyepesedett véleményével kapcsolatában.
Az „axiómarendszer” nem télelezi fel sem az energiamegmaradást, sem a szabadesés egyetemességét. Az „axiómarendszer” ezeket nem tartja a természetszemlélet egységes felépítési módjának. Evvel szemben az elemi részecskék, az elektronok (e), a pozitronok (p), a protonok (P) és az eltonok (E) megmaradását helyezi előtérbe, ami meg is felel a kísérleti eredményeknek. Ezek az elemi részecskék nem is tudják egymást megsemmisíteni, hanem elektron-neutrínókat, νe =(e,p), és proton-neutrónokat, νP =(P,E), képeznek. Az e, p, P és E megmaradására alapuló fizika meg atomisztikus fizika.
És nem is 13.6 eV energiánál van az elektron-proton rendszer energétikus legmélyebb stabil állapota. Hanem 2.04 MeV-nál is egy stabil állapot képzödik, ez a stabil neutron, N0 = (P,e). Az elektron-proton rendszernek az energétikus legmélyebb állapota az (mP + me)c^2-nek megfelelő energia kisugárzás után képzödik, de az elektron és a proton ekkor is megmarad.
Tisztelettel,
Szász Gyula I.
- This reply was modified 7 years, 3 months ago by Gyula Szász.
- This reply was modified 7 years, 3 months ago by Gyula Szász.
- This reply was modified 7 years, 3 months ago by Gyula Szász.