Reply To: A Fizika Új Axiómarendszere (Hungarian, subitted in Fizikai Szemle)

Welcome Forums Gravitation A Fizika Új Axiómarendszere (Hungarian, subitted in Fizikai Szemle) Reply To: A Fizika Új Axiómarendszere (Hungarian, subitted in Fizikai Szemle)

#793
Gyula Szász
Moderator

Tisztelt Lendvai János szerkesztő! Tisztelt Szerkesztőség!

Az elfogadott fizika követői nem tudták a relativisztikus dinamikát levezetni, mert elfogadták ezeket a fizikai alapelveket:

Newton axiómái:

1.) A tehetetlenség törvénye.
Minden inerciarendszerben vizsgált test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy erő hatása meg nem változtatja egy kölcsönhatás során.

2.) A dinamika törvénye
Egy pontszerű test a gyorsulása azonos irányú a testre ható F erővel, nagysága egyenesen arányos az erő nagyságával, és fordítottan arányos a test m tömegével.

3.) A hatás-ellenhatás törvénye
Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.

4.) Az erőhatások függetlenségének elve
Ha egy testre egy időpillanatban több erő hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásának vonalával. Ez törvény azt jelenti, ha egy m tömegű testen az F1 erő egymagában a1 gyorsulást hoz létre, és az F2 erő szintén egymagában a2 gyorsulást hoz létre, akkor az F1 erő által létrehozott a1 gyorsulás ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy az F2 erő hat-e a testre vagy sem, és fordítva.

Ezek mellett a 17. századtól Galileitől származó

5.) A szabadesés egyetemessége (az UFF-feltevés)
A nehézségi gyorsulás a g, az a gyorsulás, mellyel a Föld nehézségi erőterében szabadon eső tárgy a leveg ő ellenállását figyelmen kívül hagyva mozogna. A szabadésés egyetemessége (az UFF- feltevés) azt mondja ki, hogy minden testnek, függetlenül a nagyságától, formájától és összetététöl, ugyanaz a nehézségi gyorsulása.

és a 19. századból származó

6.) Az energiamegmaradás elve
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy zárt rendszer teljes energiája állandó marad. Más szavakkal az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy lerombolni. A modern fizikában minden energia tömeget is kifejez, és minden tömeg az energia egy formája.

Ezek mellé az energia kvantáltságát, a kvantummezőelméletet és Einstein gravitációs elméletét fogadták el.

De ezek az elvek egészen mások, mint a fizika új axiómarendszere:

Négy pontszerü stabil elemi részecske, e, p, P és E, létezik.

– Az elemi részecskéknek két megmaradó elemi töltése van, qi = {±e}, gi = {±g∙me, ±g∙mP}, i = e, p, P, E.
– Az elemi töltések okozzák a kölcsönhatást is.
– A kölcsönhatás c-vel terjed és a kölcsönhatás terjedése független a részecskék mozgási állapotától.

A fizikai mérésekkel kapcsolatban figyelembe kell venni hogy
– Végtelen pontosságú mérések nem léteznek.
– Minden mérés véges tér-idő tartományban van elvégezve.

Tisztelettel,
Szász Gyula I.