Reply To: A Fizika Új Axiómarendszere (Hungarian, subitted in Fizikai Szemle)

Welcome Forums Gravitation A Fizika Új Axiómarendszere (Hungarian, subitted in Fizikai Szemle) Reply To: A Fizika Új Axiómarendszere (Hungarian, subitted in Fizikai Szemle)

#790
Gyula Szász
Moderator

Hogyan néz ki Einstein fizikája cáfolata?

Először is azon nem kételkedik senki sem, hogy a Hertz sugárzánál ez elektron megmarad és a sugárás c sebességgel elhagyja az anyagot.

A gerjeszett atomoknál is hasonló a helyzet: az atomokba lévö részecskék megmaradnak, amikor a diszkrét rezgésszámú sugárzás c-vel elhagyja az atomot. A gerjesztett atomok instabil részecskerendszerek 10^-10 – 10^-4 s-os élettartammal.

A fényelektromos jelenségnél, ahol a kiszabadított, kezdetben kötött elektron mozgási energiája megközelítőleg így függ a besugárzott fény rezgésszámától
Ekin = hν – W,
ahol W a kilépési munka. A h meg az a misztikus állandó, amit Max Planck 1900-ban ad hoc bevezetett a fekete testek sugárzása magyarázatára. De ez még sem jelenti a fotonok létezését, és ezt már Lenárd Fölöp és Jonannes Stark is sejtette. De abban az időben nem, és most sem tudják a fizikusok megfogalmazni a relativisztikus dinamikát.

Elég az hozzá hogy Niels Bohr javaslatára Einstein 1922-ban visszamenőleg 1921-re megkapta a Nobel díjat, ő meg a 1922-as dijat kasszírozta be a foton lézetése feltételezéséért. Vagyis ezek a fizikusok elfogadtatták a fotonok létezését és kiszúrták a többi fizikus szemét. Niels Bohr hagyta az elektronokat ugri-bugrálni a gerjeszett atomokban és h (νi – νj) energiájú fotonokat kibocsátani. Tehát Bohr elfogadtatta a fizikusokkal az energia és az elektromágneses mező kvantálását. A relativisztikus dinamika helyes megfogalmazása http://atomsz.com/covariant-theory/ viszont kimutatta, hogy a Planck állandó egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és csak a részecskék mozgásegyenletében lép fel.

Továbbá a testek tehetetlen tömege, mi(test), nem ekvivalens az energiával. Ez
E(test,kötés) = (Σ elemi tömegek – mi(test)) c^2,
nem jelenti a tömeg-energia-ekvivalenciát, az E = mc^2-et. Albert Einstein 1905-ben összetéveztette a tehetetlenséget az energiával és ezt a tévedését eladta a többi fizikusoknak.

Továbbá 1915-ben Einstein az hitte, hogy a testek súlyos tömege, mg(test), azonos a tehetetlen tömeggel
mg(test) = mi(test).
Ez nem igaz, mert
mg(test) /mi(test) = 1 + ∆(test),
és a testek relativ tömeghiány: – 0.109% (hidrogénatom) < ∆(test) < +0.784% (56 Fe izotóp). https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc

A gravitációt nem a tér-idő görbülése okozza a tömegek körül, hanem a gravitációt is elemi töltések, gi = {±g me, ±g mP} okozzák és a gravitáció is egy c-vel terjedő négyes vektor-mező, A(g)ν(x), a véges Minkowski térben. Az egyetemes gravitációs állandó meg G = g^2/4π. Ha valaki kételkedik a proton létezésében, mint stabil elemi részecske, az nem veszi figyelembe, hogy a proton bomlása nem lett sohasem megfigyelve és hogy a proton élettartama nagyobb mint 10^33 év.

Einstein teljes fizikája cáfolva van, de a 17. századból erdő Kepler-Galilei-Newton féle gravitációs elmélet is ki van javítva. Az egész 20. században elfogadott fizika cáfolva van. A relativisztikus dinamika meg meg van fogalmazva. http://www.atomsz.com

Szász Gyula I.