Reply To: Correspondence with Fizikai Szemle (Hungaria)

Welcome Forums Gravitation Correspondence with Fizikai Szemle (Hungaria) Reply To: Correspondence with Fizikai Szemle (Hungaria)

#784
Gyula Szász
Moderator

Az Univerzumunk képe az új axiómarendszer alapján

Tisztelt Szerkesztőség!

Az elfogadott modern energétikus fizika elméleti rendszere helyett ez az axiómarendszer ajánlotta magát:
– Négy stabil elemi részecske, e, p, P és E, létezik.
– Az elemi részecskéknek két elemi töltése van, qi = {±e}, gi = {±g∙me, ±g∙mP }.
– Az elemi töltések okozzák a kölcsönhatást is.
– A kölcsönhatás c-vel terjed és a kölcsönhatás terjedése független a részecskék mozgási állapotától.
A fizikai mérésekkel kapcsolatban figyelembe kell venni hogy
– Végtelen pontosságú mérések nem léteznek.
– Minden mérés véges tér-idő tartományban van elvégezve.

Ez egy teljesen új képet ad az Univerzumunkról http://atomsz.com/covariant-theory/, mint azt a modern fizika felfedezni vélte:
– A két megmaradó elemi töltést, qi és gi, hordozó elemi részecskékkel, e, p, P és E, nem történik soha semmi a kölcsönhatásuk alatt. Ezek megmaradnak mindig mint elemi részecskék.
– A qi –k okozzák az elektromágnesességet és a gi-k a gravitációt. Fizikailag nem helytálló meztelen, ún. töltése nélküli, részecskéket tekinteni. A két kölcsönhatás mindig jelen van (lásdd a CMBR-t) és mindig együtt lép fel. Az elektromágneses kölcsönhatás sokkal, ≈ 10+42, erősebb mint a gravitációs kölcsönhatás.
– A tömeg egy a gi-kből levezetett fizikai mennyiség. A G = g2/4π az egyetemes gravitációs állandó.
– A c-vel történő kölcsönhatások terjedése összekapcsolja a tér-időt a Minkowski-térben. A kölcsönhatások nem-konzervatív (négyes) vektor-mezők.
– Az Univerzum szerkezetét megérteni elegendő az elektromosan semleges két-részecske rendszereket (P,e), (E,p), (e,p) és (P,E) megvizsgálni. Csak az első kettő rendszernek van gravitációs töltése. Az utolsó kettő gravitációs töltése nulla.
– A (P,e) féle és a (E,p) féle rendszerek magukban nézve vozzák, de a (P,e) féle és a (E,p) féle rendszerek gravitációsan taszítják egymást. Meg kell még jegyezni, hogy a proton-bázisú anyag tartalmaz még pozitronokat és az elton-bázisú anyag meg elektronokat. A proton-bázisú anyagból az eltonok, a elton-bázísú anyagból meg a protonok kiválnak. A neutrínó-féle rendszerek, (e,p) és (P,E), között nincs (statikus) gravitációs hatás.

A világmindenség felépítésére ez a kép állt össze: Kétféle kondenzálódás létezik, a proton-bázisú és az elton-bázisú. A proton-bázisú és az elton-bázisú égitestek gravitációsan taszítják egymást. A neutrínó-féle rendszerek nem tudnak egymáson kondenzálodni. Az elektromágneses és a gravitációs mező meg mindenhol jelen van.
Az elemi részecskék relatív távolságaiból, amit Lagrange multiplikátorok, illetve az szabályoz, hogy a két-részecske rendszerek maximálisan (mi +mj)∙c2 energiát tudnak kisugározni, megkapunk háromféle anyag sürüséget.

A Planck állandónak nevezett Lagrange multiplikátor az atomhéjból és atomagból álló anyag sürüségét adja meg, ≈ 1 g/cm3-nek.

Az stabil proton-neutron, NP0 = (P,e), ill. az elton-neutron, NE0 = (E,p) 0.702∙10-13 cm nagy. Innen ered a neutron-csillagok tömegsürüsége. Megjegyezzük még, hogy az elektron-neutrínó, νe = (e,p) 0.703∙10-13 cm nagy.

A proton-elektron, ill. az elton-pozitron két-részecskerendszer maximálisan (mP + me)∙c2-nek megfelelő energiát tud kisugározni és ezek a két-részecskerendszerek 0.748∙10-16 cm nagyok. Innen ered a maximális anyagsürüség ≈ 10+24 g/cm3, ami kb. 10+9-szer nagyobb, mint a neutron-csillagok anyagsürüsége. Megjegyzem, hogy a proton-neutrínó, νP = (P,E) 0.383∙10-16 cm nagy.

Innen ered egy nagyon fontos felismerés, hogy az elemi részecskék nem tudják egymást ≈ 10-17 cm alá megközelíteni, vagyis a részecskék nem tudják egymást megsemmisíteni. Ez megfelel az axiómarendszer azon alapkövetelményének, hogy az elemi részecskék mindig megmaradnak.

A két-részecskerendszerekben az elemi részecskék nagyon gyorsan tudnak a közös tömegközéppont körül keringeni
(v/c)/(1- (v/c)^2)^1/2 = (2∙E(kötés)/ c^2mi∙mj/(mi+mj))^1/2,
de a fénysebességet, c, nem tudják sohasem elérni.

Ezek alapján nagyon nehéz fizikailag elképzelni, mit akar az akadémikus fizika 10-33 cm-es tér-időben a húr és membrán elméletekkel. A szúper-nehéz Fekete Lyukak után kutatni is fizikailag elképzelhetetlenné válott! Természetesen, az Univerzumunkat sem egy Big Bang teremtette meg. A sötét anyagra való következtetés, meg csak onnan ered, hogy az asztrofizikusok fizikailag nem megfelelő gravitációs törvényeket alkalmaztak. Minden anyag a négyféle elemi részecskéből, e, p, P és E-ből áll. A világmindenségünkben uralkodó természeti törvények nem-determisztikusok, de kauzásiak.

Azt a nézetet sem tudom fizikailag követni, hogy az világmindenség információból, energiából és anyagból áll és az anyag „csapdába esett” rezgésből, a csapdába esett fényből áll.

Magyarul mondva, a modern fizikára alapuló világnézeteteket dobhatják a tudomány történelem nagy süllyesztőjébe.

Van valakinek még egy alapkérdése az Univerzumunkról?

Tisztelettel,
Szász Gyula I.

  • This reply was modified 3 years, 6 months ago by Gyula Szász.