Reply To: Einstein’s misconception

Welcome Forums Gravitation Einstein’s misconception Reply To: Einstein’s misconception

#758
Gyula Szász
Moderator

Az akadémikus fizika nem találta meg a helyes utat a természet leírájára

Egyszerü megállapítani, hogyan került az akadémikus fizika tévútra: nem általánosította a klasszikus fizikát helyesen, mert az energétikus utat használja, az E = hν-et, E = mc^2-et és az stress-energia tenzort a gravitáció leírására. Az Istenért sem adták fel ezeket a fizikusok, inkább ezer-egy ad hoc további hipotézis segítségével taposták szét a terepet a helyes út körül.
Összefoglalva az ad hoc hipotéziseket a részecskefizikánál kell kezdeni. A részecskefizikusok eljutottak hat kvarkig és antikvarkig, meg hat leptonig és antileptonig, amik között hat mérték bozon közvetíti a kölcsönhatásokat https://en.wikipedia.org/wiki/Elementary_particle. A hatodik bozon a graviton. Mivel nem tudták megmagyarázni, honnan jön a megfigyelt részecskék tömege, bevezették a Higgs-bozont. Aztán CERN-nél keresték is. De maradt a nagy össze-visszaság a részecskefizikában https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_particles.

A részecskefizikusok az hiszik hogy csak a hardronokat felépítö kvarkok 1/3 töltésüek, de a kvarkokat nem figyelte meg soha senki. A hardonok között az erös-kölcsönhatás utalkodik. A bárionok három kvarkból, a leptonok kettőből vannak felépítve, úgyhogy a töltésük egészszámú. A leptonok között nincs erös-kölcsönhatás. Az elementar bozonok közvetítík a kölcsönhatásokat. (A gravitáció, mint kölcsönhatás, nincs is igazán beépítve a részecskefizikába.) A részecskefizikusok úgy képzeli el, hogy a részecskék és az antirészecskék megsemmisítik egymást az E = mc^2-t követöen és temészetesen minden részecske megsemmisíthető és előállítható a kölcsönhatás alatt, csak arra kell vigyázni, hogy a kvantumszámok megmaradjanak (ha vannak egyáltalán kvantumszámok és aztán melyikek maradnak meg?) Mindenesetre továbbra is nagy a bizonytalanság a részecskefizikában, úgyhogy az elméletek foglalkoznak hipotétikus szuperszimmetrikus részecskékkel. Most a húrokkal és membránokkal kisérletezgetnek 10^-30 cm alatt, több dimenzionális tér-időben, úgyhogy a mesének nincs még vége. Volt olyan időszak, hogy a konferenciák alatt a kvarkelméletestek és a húrelméleteseket egyszerüen kikerülték egymást, egymással szóba sem álltak. A terep már annyira ki van taposva, hogy a részecskefizikát felismerni sem lehet.

Az univerzumról festett kép sem megyőzőbb. Az asztofizikusok szerint az univerzum a Big Banggel keletkezett, ez egy singularitás volt. Avval, mi volt a Big Bang elött, az több mint kérdéses. De mi lett a Big Bang után? Infláció? De hová lett a rengeteg antianyag? Mivel az asztrofizikusok a gravitációt a tér-idő görbülésének tekintik a tömegek kürül, tele rakták az univerzumot fekete lyukakkal. És vajon gyorsulva tágúl az unverzum, vagy hogyan? A galaxisok mozgásából meg arra a következtetésre kellett jutniuk, hogy az univerzum anyagának csak a kb 4 %-a “látható anyag”, a legnagyobb része sötét anyag és energia. De az asztrofizikusok meséje és a részecskefizikusok meséje sehogyan nem áll össze. A részecskefizikusok ugyan szívesen beépítenék volna a gravitációt is az elméleteikben, de a gravitont nem találják. Így kihagyták a gravitációt. Most mi is a gravitáció? Kölcsönhatás-e a részecskék között, vagy a tér-idő meggörbülése? Ezt az Istenért nem tudják eldönteni a részecskefizikusok és az asztrofizikusok. De mindakét tábor azt hiszi, hogy ök nagyon pontosan mérni tudnak, az egyik tábor szubatomnyi tartományokban, a másik meg intersztelláris mértékekben és ezért így inkább nekik van igazuk. De azt, hogy méteres léptékekben még ezreléknyi eltéréseket egyik tábor sem tudta kimérni, azt nagy ügyesen mindaketten elhallgatják.

Én beépítettem a gravitációt is a részecskefizkába http://www.atomsz.com, de a kvarkelméletet és a kvantumelméletet kidobtam. A testek nehézségigyorsulása ezrelék nagyságrendü eltérését kimértem és evvel felvadítottam a gravitációs fizikusokat. Ráadásul helytállóan általánosítottam a klasszikus fizikát az elektrodinamikától elkezdve és kilyukadtam az anyag atomisztikus elméleténél.

Szász Gyula I.

  • This reply was modified 3 years, 9 months ago by Gyula Szász.