Reply To: Crises of particle physics

[Gyula Szász]

A letter to Hungarian Colleagues about crisis in physics.

Tisztelt Kollégák!
Az atom a filozófiában valaminek – például a térnek, az idönek, a folytonotosságnak, vagy az anyagnak – a valamilyen szempontból való elemi, tovább már nem osztható egységeit jelenti (atomosz görögül „oszthatatlan”). A fizikában ezeket elemi részecskéknek nevezzük. Az “atom” a fizikában éppen a folytonotosság ellentéte. Persze nem a kémiai atomok az oszthatatlanok, hanem csak az elemi részecskék. Az oszthatatlan elemi részecskék nem kölcsönhatás nélküli golyóbisok a semmit nem tartalmazó tér-idöben, mint ahogyan ezt az ógörög filzófusok tartották, hanem az elemi részecskék kölcsönhatnak minden másik elemi részecskével. Most jön az én meglátásom: az elemi részecskéknek csak megmaradó fizikai tulajdonságuk van és egyben ezek a megmaradó fizikai tulajdonságok okozzák a kölcsönhatást az elemi részecskék között. Ez egy nagyon fontos fizikai alapgondolat, az egész fizikai tudományt erre fel lehet építeni. Ehhez még csak azt kell hozzávenni, hogy a kölcsönhatások terjedése állandó c sebességü és független az elemi részecskék mozgási állapotától.
Ezt az energétikus fizika nem tudta felrajzolni, hiába is kvantálta az energiát és hiába is vezette be a tömeg-energia ekvivalencia elvet. Aztán hogyan is maradna meg az energia a természetben? Még a precíz kezdöfeltételek feltevése sem érvényes. Ráadásul minden mérés véges tér-idö tartományban van elvégezve. A begyepesedett agyú tudósok, akik az energétikus fizikát veszik alapul, nem vettek maguknak fáradtságot elmenni a fizika alapjáig. (Bocsánat a “begyepesedett agyú” kifejezésért, de találóbb jelzöt nem találtam.) A klasszikus fizika általánosításánál két egymást kizáró út áll a rendelkezésre, az energétikus és az atomisztikus lehetöség. A tudósok 1900 óta csak az energétikust követték, de mivel az energiamegmaradás természetellenes, a kifejleszett modern fizika nem más mint csak kitaláció. Miért természetellenes az energiamegmaradás? Mert egymástól izolált és zárt rendszereket kezel. Ilyen rendszerekkel viszont nem lehet a természetet leírni. A begubózodott és begyepesedett agyú tudósok meg még észre sem vették, hogy evvel a fizikai tudomány teljes krízisét idézték elö.
Én az atomisztikus utat követtem de lassan nem látom értelmét a helytelen energétikus fizika mítosza ellen küzdeni. A begyepesedett agyú tudósok csak az energétikus fizikán keresztül gondolkoznak. Csak a saját ostobaságaikat hozzák nyilvánosságra és csak ilyen munkákat olvasnak a fizikai folyóiratokban, mert a szekesztöségek is csak ilyen munkákat fogadnak el. A peer review rendszer meg kiszür minden tudományosan megindokolt és kritikus munkát az energétikus fizika ellen. A tudósok felelösége a fejlödés (?) Hát ezen csak nevetni tudok. Nálam a fejlödés az egyszerüsítés lehetösége kihasználása. Az egyszerüsítés négyféle elemi részecske létezése feltevéséhez vezetett, amiknek kétféle elemi töltése van. Az elemi töltések nemcsak a részecskék fizikai tulajdonságát szögezik le, hanem egyben a kölcsönhatásokat is okozzák. Két fundamentális kölcsönhatást ismerünk, az elektromágnesességet és a gravitációt. Az elemi töltések ezeket a kölcsönhatásokat okozzák.
A mellékelt dolgozatom ezt az egyszerüsítést foglalta egy fizikai elméletbe. A fizikusoknak nagy problémát okozott az állítólagos hullám-részecske dualizmus. A kölcsönhatások CSAK HULLÁMOK. Fotonok nem is léteznek. A részecskék valószinüség sürüségét is ugyan egy hullámféle egyenlet szabályozza, de AZ ELEMI RÉSZECSKÉK MARADNAK RÉSZECSKÉK. Ezek oszthatatlan és megkülönbözhetetlen építökövei az univerzumunknak. Hátramarad még választ adni, miért létezik csak négyféle elemi részecske, miért van ezeknek csak kétféle elemi töltése és miért terjed a kölcsönhatás c-vel. De ezekre az alapkérdésekre a fizikán belül választ nem találunk.
Tisztelettel, Szász Gyula I.

Covariant theory of electromagnetism and gravitation.pdf
483K