Reply To: Crises of particle physics

[Gyula Szász]

Einstein logikai hibái a „tömeg“ felfogásában

Einstein 1905-ben az következtette a speciális relativitás elmélete keretén belül, hogy a kötési energia/c^2 tömeg deffektusnak megfelel meg. (Einstein, Albert: Ist die Trägheit eines Körpers von seinem Energieinhalt abhängig? In: Annalen der Physik. Band 323, Nr. 13, 1905, S. 639–643)

A speciális relativitás elmélete feltétele az, hogy a testekre nem hat külsö erö,

0 = F = mi(test) a(test) és a(test) = 0,

ezért a testek nem változtatják meg a sebességüket. De ez nem enged meg semmilyen következtetést levonni a tehetetlen tömegre. Különösen a speciális relativitás elmélet nem mond ki semmit sem a testek nyugvó tehetetlen tömegéröl, mi(test,v=0). Így a tehetetlen tömeg csökkenése a kötés alatt, semmi esetre nem jelenthet tömeg-energia-ekvivalenciát.

Einstein a speziális relativitás elméletében nem foglalkozott a gravitációval, mint külsö erövel. Így nem foglalkozott a súlyos tömeggel, mg(test).

1907-ben Einstein, Galilei feltevésére, hogy a testek szabadesése egyetemes (UFF), felállitotta a gyenge ekvivalencia elvet, ami azt jelentené, hogy a testek nyúgvó tehetetlen tömege azonos a súlyos tömegével, mi(test,v=0) = mg(test), függetlenül a test összetételétöl. De a szakirodalomban hiányoznak ejtökísérletek az UFF igazolására különözö anyagokkal, vákuumban és külsö elektromágneses zavarás nélkül. Ezért az UFF csak egy tudományos feltevés, mindenféle kísérleti ellenörzés nélkül.

Logikailag az UFF-et nem lehet sem a fizika egyik alaptételének venni, se nem lehet ezt továbbvezetö elméletekre felhasználni, mint pl. az általános relativitás elméletre. Kísérleti eredmények https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc azt mutatják, hogy az UFF feltevés nem érvényes és már 10^-5-ös pontosságú relativgyorsulások kimérése döntést hoz.

Einstein tudományos logikai hibát követett el a gyenge ekvivalencia elv megfogalmazásával és a tömeg-energia ekvivalencia elv kijelentésével is.

Szász Gyula I.