Welcome › Forums › Gravitation › Crises of particle physics › Reply To: Crises of particle physics
Az inernet tele van Einstein fizikáját cáfoló tartalmakkal, de az akadémikus fizika ezeket a mai napig ignorálja. A relativitáselmélet kritikája irodalmáról egy könyvtárat lehetne feltölteni.
Az akadémikus fizika kizárta magát Einstein fizikáját kritizáló munkák elöl. Ez nem felel meg a tudományos kutatás etikájának.
Einstein fizikája ellen irányuló kritikák ugyan részkritikák, de a teljességükben ezeket komolyan kell venni ezeket.
Én a fizikai alapokból kiindulva egy teljesen más fizikát fogalmaztam meg mint Einstein, az atomisztikus fizikát.
A stabil elemi részecskéknek, e, p, P és E-nek, a nyugvó tehetetlen tömegük, mji(v=0) azonos a súlyos tömegükkel, mjg. A súlyos tömeg meg arányos az elemi részecskék elemi gravitációs töltésükkel, gj = {± g∙me, ± g∙mP}. Az összetett részecskék nyugvó tehetetlen tömege meg különbözik a súlyos tömegétöl.
Sem a gyenge ekvivalencia elve, sem a tömeg-energia ekvivalenciája Einsteinnek nem igaz.
A tömeghiányról
A magfizikában egy m tömegü atommag tömeghiánya Δm igy van definiálva
Δm(mag fizika) = Z mP + N mN – m
https://de.wikipedia.org/wiki/Massendefekt. Hát, kérem szépen, a magfizika ezen képlete rossz!!
Elöször is a magfizikában mindig a nyugvó tehetetlen tömegröl van mindig szó, másodszor a neutron is összetett részecske N =(P,e,p,e). A fenti képletbe az instabil neutron nyugvó tehetetlen tömegét teszik be a magfizikusok. De neutronnál is fellép tömeghiány
ΔmN = mP + 3∙me – mN.
úgy hogy az lesz a fenti egyenletböl
Δm(mag fizika) = Z mP + N∙(mp +3∙me – ΔmN) –m.
Csak azt nem tudni még, mit csinálnak a magfizikusok az atomhéjban lévö elektronokkal?
Nem akarom tovább csigázni az érdeklödök idegét, az elektromosan semleges atomra, aminek m a nyugalmi tehetetlen tömege, ez a helytálló tömeghiány képlete
Δm(atomisztikus fizika)=(Z+N)∙(mP+me) + 2∙N(e,p)∙me – m = A∙(mP+me)+2∙N(e,p)∙me – m,
ahol az N(e,p) az (e,p)-párok száma a magban. Most aztán lehet tényleg azt állítani, hogy
E(kötés) = Δm(atomisztikus fizika)∙c^2,
és ez az energiamennyiség kisugárzódott az 2∙(A + N(e,p)) elemi részecskék kötésénél.
Magfizikusok figyelemében: Az összes fenonenologikusan ismert kötési energia adataitokat ki kell javítani!
A súlyos tömegre, mg = A(mp – me), vonatkoztatott tömeghiány, az egy egész más téma. A szabadesésnél ez a relatív tömeghiány
Δm(UFF) = (mg – m)/A
megy bele a gyorsulások eltérésébe.
A testek eltérö nehézségi gyorsulása és a relativ tömeghiány
A testek elérö nehézségi gyorsulásában a súlyos és a tehetetlen tömeg aránya lép fel,
mg(test)/mi(test).
Ha felhasználjuk ezt a kifejezést
mi(test) = mg(test)(1 – (mg(test) – mi(test)/mg(test)) = mg(test) (1 – Δ(test))
és azt, hogy a test súlyos tömege meg arányos a protonok számával, NP:
mg(test) = NP (mP – me),
akkor
mg(test)/mi(test) = 1/(1 – Δ(test)) ≈ 1 + Δ(test),
lesz a testek eltérö nehézségi gyorsulása aránya
a(test) ≈ a0 (1 + Δ(test)).
Itt felhasználtuk, hogy a Δ(test) kicsi az egyhez viszonyítva. Továbbá ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy protonra számítva az atomok kötési energiája a testben több nagyságrenddel kisebb, mint protonok kötési enegiája az atommagban, akkor felhasználhatjuk G. Audi, A.H. Wapsta, Nuclear Physics, A598, 409 (1995) isotop tömeg tabelláját és kikapjuk hogy a testek relatív tömeghiánya
-0.109% (hidrogén) < Δ(test) < +0.784% (56Fe izotóp).
Ez azt jelenti, hogy egy hidrogénból álló test majdnem 0.9%-kal kisebb nehézségi gyorsulással esik, mint egy vasból álló test. Ezeket az aránylag nagyon eltérö nehézségi gyorsulátokat könnyen ki lehet mérni vákuumban és külsö elektromágneses zavarás nélkül https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc.
A testek eltérö nehézségi gyorsulása egyben alátámasztja az anyag atomisztikus elméletét, és azt hogy a c-vel terjedö gravitációs mezöt A(g) ν(x) a stabil elemi részecskék, e, p, P és E, elemi gravitációs tötései, gi = { ±g∙mP, ±g∙me} okozzák http://www.atomsz.com . A Földön létezö testek csak protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak. Galileinek nem volt igaza amikor feltételeze a testek egyetemes szabadesését. http://nol.hu/archivum/archiv-421628-232073
Szász Gyula I.
- This reply was modified 7 years, 10 months ago by Gyula Szász.