Welcome › Forums › Gravitation › Correspondence about two fundamental experiments (Hungarian) › Reply To: Correspondence about two fundamental experiments (Hungarian)
A fizika helytálló oktatása
________________________________________
Gyula Szasz <gyulaszasz42@gmail.com> 29. März 2017 um 17:14
An: MTA Domus pályázat <domus@titkarsag.mta.hu>, Gyula Dávid <dgy4242@gmail.com>, Daniel Nogradi <nogradi@bodri.elte.hu>, Fizika <fizika@titkarsag.mta.hu>, Sandor Katz <katz@bodri.elte.hu>, orosz@phy.bme.hu, Hraskó Péter <peter@hrasko.com>, szatmary@reak.bme.hu, Norbert Babcsan <norbert.babcsan@gmail.com>, Ferenc Krausz <ferenc.krausz@mpq.mpg.de>, Istvan Groma <groma@metal.elte.hu>, Némethné Jároli Erika <jaroli.erika@titkarsag.mta.hu>, Agnes Kospal <kospal@konkoly.hu>, kraszna@atomki.hu, György Egely <egely.g@gmail.com>, Trocsanyi Zoltan <zoltan.trocsanyi@cern.ch>, András Tompos <tompos.andras@ttk.mta.hu>, abraham@konkoly.hu, Jancsó Gábor <jaga@chello.hu>, palg <palg@chemres.hu>, Janos Asboth <janos.asboth@gmail.com>, “Bcc: Julian Szasz” <julianszasz@gmail.com>, Tamás Tassi <tassitamas2@gmail.com>, dsarkadi <dsarkadi@gmail.com>, Attila Grandpierre <grandp@iif.hu>, János Koltai <koltai@elte.hu>
A fizika helytálló oktatása
Tisztelt Fizikus Kollégák!
A fizika helyes oktatása ott kezdödik, hogy a diákoknak el kell magyarázni, hogy a részecskék között ez a két statikus erö hat
F(Coulomb) = + qi qj r/2πr3,
F(Szász) = – gi gj r/2πr3,
mert az elemi részecskéknek kétféle elemi töltése, (qi = {±e}, gi ={±gme, ±gmP}) van. De egyböl hozzá kell füzni, hogy itt mi nagyon merészen feltételeztük a két elemi részecske relativ távolsága pontos ismeretét és a részecskék mozgását meg elhanyagoltuk. (Végtelen pontos mérések nem léteznek!) Elég az hozzá, hogy az elektromos és a gravitációs hatás mindig együtt lép fel. Itt utalást kell tenni, hogy a töltések által okozott elektromágneses és gravitációs mezök mindig együtt lépnek fel és a mezök terjedési sebessége ugyan nagyon nagy, de állandó. A c állandó nem függ a részecskék mozgási állapotától.
Az egyes részecsék között fellépö mozgásegyenlet felállításánál egyszerüen össze kell adni a két statikus eröt. Itt jönne az utalás a kétféle erö nagy különbségére, 10^-42, tehát arra hogy az elektromos erö teljesen elnyomja a gravitációs eröt. Ezután jönnének az elektromosan semleges összetett részecskék, pl. a hidrogénatomok. A hidrogénatomok mozgásegyenleténél azonnal feltünik hogy a tehetetlen és a súlyos tömeg különbözik. Az elsö közelítésben, amig a tehetetlen tömeg az össztömeg
mi (hidrogénatom) = mP + me,
addig a súlyos tömeg, az
mg (hidrogénatom) = mP – me.
Meg kell a diákoknak mondani, hogy a proton által kötött elektron a hidrogénatomnál kb. 10^-8 cm nagy és az elektron kötésénél 13.6 eV energia kisugárzódott A kötési energiát késöbb egy bizonyos formában figyelembe kell venni és meg kell magyarázni, és hogy ez hiányozni fog az össztömegböl.
El lehet a tanítás alatt szórakozni avval, hogy a hidrogénatom ugyan elektromosan semleges, de még is van elektromos hatás a hidrogénatomon,10^-8 cm-en, kívül is, és meg is lehet saccolni, milyen távolság mögött dominál a gravitációs hatás az elektromos erö fölött a két hidrogénatom között. A diákok el fognak csondálkozni, milyen nagy az a távolság, ami mögött a gravitációs erö nagyobb mint az elektromos erö!
Ezután jön két elektromosan semleges szilárd test mozgásegyenlete, avval a közelítéssel, hogy a két testben jelenlevö elektromosan semleges atomok távolsága sokkal kisebb, mint a két test relativ távolsága. Akár milyen elemi részecskékböl is van a két elektromosan semleges test felépitve, már nem csodálkozik el egy diák sem azon, hogy a testek tehetetlen tömege és a súlyos tömege különbözik. És azt is megértik, hogy testek felületén kívül is van elektromos erö.
Az elsö tanév végén fel lehet íni a hatás-integrált, L(Szász) , http://atomsz.com/covariant-theory/ hogy az okosabb diákok a szünidöben elszórakozzanak vele, mit is jelent ez, és miért írtuk fel ezt ílyen formában. A második tanév alatt el kell a diákoknak magyarázni a Lagrange formalizmust és a Hamilton elvet, ami segítségével a mozgásegyenletek levezethetök. Itt utani kell a mellékfeltételekre és a határfeltételekre. Ha ezt átadtuk a diákoknak, meg lehet spórolni a Planck állandóra épített kvantumelméletet.
Fogadni merek, egy diák, még a legnehezebb felfogású sem, fogja továbbá számításba venni Einstein fizikáját és csak nevetni fognak tudni a múlt században kifejleszett modern fizikán.
Persze a már kiképzett fizikus kutatókkal és professzorokkal más a helyzet. Ezeket, úgy látszik, nem lehet már átnevelni. Meg kell várni, mig ezek kihalnak.
Tisztelettel,
Szász Gyula I.