Reply To: Correspondence about two fundamental experiments (Hungarian)

Welcome Forums Gravitation Correspondence about two fundamental experiments (Hungarian) Reply To: Correspondence about two fundamental experiments (Hungarian)

#778
Gyula Szász
Moderator

Az anyag felépítése a négyféle megmaradó részecskéből

A természeti jelenségek leggazdaságosabb megfejtése az anyag atomisztikus elmélete. Csak a négy oszthatatlan részecskére, e, p, P és E-re, van szükség, amik kétféle megmaradó elemi töltések, qi = {±e}, gi = {±g∙me, ±g∙mP}, hordozói. Az elemi töltések által okozott kölcsönható vektor-mezők, A(em)ν(x), A(g)ν(x), c-vel terjednek. Más nem is kell, csak még a helytálló matematika használata. A helytálló matematika fizikai alapjai, hogy pontos mérések sohasem végezhetők el és hogy minden mérés véges tér-idő tartományokban lett elvégezve. A véges tér-idő tartományban felállított Lagrange formalizmus a Hamilton elvvel megengedi levezetni a mozásegyenleteket, de ehhez mellékfeltételek és határfeltételek felhasználása is szükséges. Ezt a fizika elmulasztotta figyelembe venni. Például nem regisztrálta, hogy a Planck állandó egy Lagraneg muliplikátor. Már a múlt század elején ismeretes volt az öt természeti állandó, c, e, me, mp és a gravitációs állandó G = g2/4π. Manapság az elsö négyet már kb. 10-8-as pontossággal ismerjük, de a gravitációs állandót még %-os pontossággal sem. Több természeti állandó ismeretére nincsen szükség.

A Lagrange multiplikátorok a részecskék mozgásegyenleteiben lépnek fel, de ezek nem természeti állandók. Ez a Lagrange formalizmus megengedi kezelni a stabíl és az instabíl részecskerendszereket, ami az eddigi fizikában nem sikerült. A stabil két-részecske állapotok képzik a természeti leírás alapját. Ezeknek a két-részecske állapotoknak minden fizikai tulajdonságát sikerült levezetni http://atomsz.com/theory/stable-particles-and-a-unified-field-eng/. Ezek például a kötési energiák és a stabil állapotok nagyságai. A részecskék mozgásegyenletei esö rangú differenciál egyenletek és Dirac-féle spinorokra kell alkalmazni, mert pontos kezdő feltételeket nem ismerünk. A pontszerü elemi részecskéknek, e, p, P és E nincsen önperdületük, nincsen spinjük. Az elemi részecskék nem tudják egymást 10^-17 cm alá megközelíteni, amit már az is tílt, hogy a részecskéknek nem szabad c-t meghaladó sebességgel mozogni. A részecskék nem tudják egymást megsemmisíteni. Einstein relatívitáselméleteivel szemben, amik inerciarendszereket és egyenletesen gyorsított koordináta rendszereket használnak, az anyag atomos elméletében két más relativitáselv lép előtérbe, a részecskék egymáshoz képesti relativ mozgása és a részecskék mozgása c-hez viszonyítva. Nem utolsó sorban az anyag atomos felépítése tisztázta a tömeg fizikai jelenését. A tömeg egy levezetett fizikai mennyiség és a súlyos tömeg különbözik a tehetetlen tömegtöl. A tehetetlen tömeg definicójához nem kellenek inerciarendszerek.

Az anyag egyensúlyú állapotok leírásánál szükség van egy állandóra, a Boltzmann állandóra, kB, és előre láthatóan például a neutron csillagoknál szükség van még egy egyensúlyú állandóra. Az univerzumot összekötö mikrohullámú háttérsugárzásnál, CMBR, nem a Planck állandóval, h, hanem a h0=h/387-tel kell átszámítani az egyensúlyú állapotott hömérsékletté, mert a h0 a neutrínókat is kezeli.

Stepherd Doeleman a Haward Smithsonian Center for Astrophysik, Cambrige (Massachusetts), a Sagittarius A szúpernehéz csillagot szeretné lefotózni egy összekötött nagy teljesítésü teleskop rendszerrel, április 5. és 14. között. Azt mondta, “lehet hogy mást fogunk találni mint fekete lyukat. Az soha sem volt jó ötlet, Einstein ellen fogadni, de ha mi egész mást látunk, mint amit elvártuk, akkor az egész gravitáció elméletét újra át kell gondolni.” Nem fognak “fekete lyukat” találni, mert ezek az univerzumunkban nem léteznek és a gravitáció egészen más, mint azt a fizikusok eddig kigondolták. A gravitációt is elemi töltések okozzák és a gravitációs mezö, A(g)ν(x), egy c-vel terjedö vektor-mezö.

Az energia kvantáltságát és a tömeg-energia ekvivalenciát deklaráló energétikus fizika, amit a kutatók a múlt században kifejleszettek, nem állja meg a helyét.

Szász Gyula Imre.