Welcome › Forums › Gravitation › Correspondence about two fundamental experiments (Hungarian) › Reply To: Correspondence about two fundamental experiments (Hungarian)
Gravitódinamika és elektrodinamika
Összeállítottam a fizikai egyenleteket és állandókat m kg s egységekben, hogy könnyen ki lehessen számítani Gaussi egységekben, amit akar az ember:
Az elemi töltések definiciója az erőből
F(Coulomb) = + e2r/4πr3 = +e E(em)(r)
F(Newton) = – (g∙mP) 2r/4πr3 = – (g∙mP) E(g)(r), illetve
F(Newton) = – (g∙me) 2r/4πr3= – (g∙mP) E(g)(r).
A négy stabil elemi részecskének, elektron (e), positron (p), proton (P) és eltonnak kétféle megmaradó elemi töltés létezik: qi = {±e} és gi = {±g∙me, ±g∙mP}.
Lorentz erők (itt az energia még megmarad!):
F(em) = + qi (E(em)(r) + v/c x B(em)(r)), illetve
F(g) = – gi (E(g)(r) + v/c x B(g)(r)).
A mezők c-vel terjednek http://atomsz.com/covariant-theory/
∂μ ∂μ A(em)ν(x) = + j(em)ν(x), Maxwell-egyenlet.
∂μ ∂μ A(g)ν(x) = – j(g)ν(x).
A(em)ν(x) és A(g)ν(x) négyes vektor-mezők a Minkowski térben, x ={ct,r}. A mezőknek, a c-vel történő terjedés miatt, a mezők teljesítik a Lorenz feltételeket
∂μ A(em)ν(x) = 0,
∂μ A(g)ν(x) = 0.
Fizikai állandók értékei:
A fénysebesség c = 2.99∙108 m s-1.
Az elemi elektromos töltés e = 4.80∙10-10 m3/2 kg1/2 s-1.
A proton tömege mP = 1.67∙10-27 kg.
A elektron tömege me = 9.11∙10-31 kg.
Az egyetemes gravitációs állandó G = 6.57∙10-11 m3 kg-2 s -2.
A specifikus gravitációs töltés g = (4π∙G)1/2 = 2.87∙10-4 m3/2 kg1/2s-1.
A proton elemi gravitációs töltése g∙mP = 4.79∙10-31 m3/2 kg1/2s-1.
Az elektron elemi gravitációs töltése g∙me = – 2.61∙10-34 m3/2 kg1/2s-1.
A proton és elektron tömege aránya mp/me = 1836.
A Planck állandó h = 6.62∙10-34 Js.
A Bohr radius rB = 0.529∙10-10m.
Az elektron sebessége a H-atomban v/c = 1/137.
Loschmidt szám L = 1.67∙1024 mol-1.
Bolzmann állandó k = 1.38-23mol K-1.
Ezeket beteheted az (elektromágneses és a gravitó) Lorentz erőbe és a Bio-Sarvartba, akár hova, hogy kiszámítsd az elektromágneses, ill gravitó hatások nagysága különbségét. Az elemi elektromos töltés és elemi gravitációs töltés aránya 1021.
Egy tipp: A Van der Waals erő 1/r6-os lecsengése csak egy durva közelítés két atom/molekula közötti hatásra, de ezt is össze lehet vetni a sztatikus gravitációs erő nagyságával. Minden makroszkópikus test 1024 elektromosan töltött pozitiv és negativ töltésekböl, elektromosan semleges atomokból áll, A tömegszámmal. Egy elektromosan semleges atom elemi graviációs töltése A∙g∙(mP – me). Mivel nem ismerjük közelebbröl az atomok/molekulák relatív mozgását, és az elemi részecskék mozgását az atomokban/molekulákban, statisztikus termodinamikára vagyunk ráútalva.
De azt is tudjuk, hogy a makroszkópikus testek fizikai határán kívül létezik épp úgy elektromágneses, mint gravitációs hatás. Az elektromágneses hatást semmi esetre sem szabad csak úgy elhanyagolni a testek fizikai határán kívül. Ez a hatás persze egész más egy permanens mágnesnél, kristálynál, fémnél és egy dielektrikumnál. Két szilárd test között is fellép adhézió és ez az elektromágneses hatást következménye.
Ha te egy makroszkópikus testet forgásba hozol, végeredményben a testben lévő elektromos és gravitációs töltések koordinált forgó mozgását okozod. Az elektromágnesesség mindig együtt lép fel a gravitációval. Természetesen a kettő között órási nagy különbség van (≈1042).
Remélem ez az összeállítás segít neked számértékben is tisztázni, mit mérsz az ingáddal (az epsilon és mü nélkül).
Az elektrodinamikát és a gravitódinamikát mint egy tantárgyat kell tanítani a fizika oktatásban.