Paradigmshift is necessary in physics

Welcome Forums Gravitation Paradigmshift is necessary in physics

This topic contains 0 replies, has 1 voice, and was last updated by  Gyula Szász 8 months, 2 weeks ago.

Viewing 1 post (of 1 total)
  • Author
    Posts
  • #770

    Gyula Szász
    Moderator

    A letter to Hungarian physicists. For a translation please turn to the Hungarian Academy of Science, fizika@titkarsag.mta.hu

    Paradigmaváltás szükségessége a fizikában

    Tisztelt Kollégák!

    Az akadémikus fizika a klasszikus fizika és a klasszikus elektrodinamika általánositásánál hibákat csinált. A 20. század elejétől kifejlesztett modern fizika tévútra került és ezért egészen előről kell elkezdeni kifejleszteni a fizikát, helytálló általánosításokkal http://atomsz.com/wp-content/uploads/LettersInfiniteEnergy129black.pdf.

    Melyik klasszikus fizikából eredő fogalmak lettek a helytelenül általánosítva a modern akadémikus fizikában?
    1. A precíz kezdőfeltételek ismerete, hogy a testek helye és sebessége mindig pontosan meghatározható. Ezt nem lehet általánosítani, mert végtelen pontos mérések nem léteznek.
    2. Az energiamegmaradás. Mivel minden mérés véges tér- idő tartományban van elvégezve, zárt fizikai rendszereket nem tud a fizika vizsgálni/használni. Hányzik az energiamegmaradásra utaló kijelentés egyik fizikai alapfeltétele.
    3. Minden test súlyos és tehetetlen tömege azonos (Galilei UFF-feltevése). A testek eltérő nehézségi gyorsulását kimérő ejtőkísérletek hiányoznak.
    4. A gravitáció egyetemes tömegvonzás. A gravitáció terjedési sebessége el van hanyagolva. A gravitációban az energia megmarad.
    5. A klasszikus elektrodinamikában az e.m.-mező és az áramsürüség mint azonos fogalmak lettek kezelve. Nem lett figyelembe véve, hogy az elektromágnesességet elemi elektromos töltések okozzák és nem lett az sem figyelembe véve, hogy a c-vel terjedő e.m.-mező egy nem-konzervatív mező az elektromos töltések jelenlétében.

    Engedjék meg, hogy én először az atomisztikus anyag elmélet alapjait foglaljam össze, ami megfogalmazása szerintem, helytálló általánosításokra alapul.
    1. Nem vettem át az energiamegmaradás tételét.
    2. Nem vettem át a testek helye és sebessége pontos ismeretét semmilyen időpontban.
    3. De átvettem, ill. definiáltam, hogy a gravitációs mező is c sebességgel terjed. (Ezt már a 20. század elején is feltételezte a fizikusok egy része.)
    4. Az elemi elektromos töltések létezését, két féle előjellel, kiterjesztettem az elemi gravitációs töltésekre is. Ez az általánosítás ugyan új és szokatlan a fizikában, de ez nem csak helytálló általánosításnak látszik, hanem kísérletekkel ellenörizhető is. A kétféle elemi töltéseknek két szerep jut: ezek nem csak az elemi részecskéket fizikai tulajdonságát jellemzik, hanem ezek okozzák a c-vel terjedö kölcsönhatásokat is.
    5. A kölcsönhatást okozó mezők c-vel történő terjedése nem függ a mezőket kibocsátó testek mozgási állapotától.
    Ezek alapján, és minden további ad hoc feltevés nélkül az anyag atomisztikus elmélete általam realizálva lett http://www.atomsz.com. Ennek az elméletnek a különlegessége, hogy véges tér-idő tartományokban van úgy megfogalmazva, hogy minden kooridáta rendszerben érvényes legyen. Továbbá, minden részecske, minden test, a négyféle oszthatatlan és megkülönbözhetetlen elemi részecskéből, e, p, P és E áll. Az elemi részecskéknek csak kétféle megmaradó elemi töltése létezik. A kölcsönhatást a részecskek között az elemi töltésekből eredő és c-vel terjedő mezők okozzák. Különösen utalni szeretnék arra, hogy a részecskék/testek súlyos és a tehetetlen tömege az elemi tömegekkel, me és mP, kiszámíthatók és a súlyos és a tehetetlen tömegek különböznek. Az elemi tömegek az elemi gravitációs töltésekből levezethetők.

    A 20. század elejétől kifejlesztett modern, ugymond akadémikus fizika helytelenül általánosított. Elsőnek az energiamegmaradáshoz való ragaszkodás tünik ki, ezért az akadémikus fizika energétikus fizika. Felsorolom azokat a további ad hoc feltevéseket, amik összegsége szükséges volt a “modern fizika” megfogalmazásához és egyben meg is jegyzem, hogy ezek használatát én mind elutasítom.
    1. Az energia kvantálása a Planck állandóval (ami Max Planck, Albert Einstein és Niels Bohr munkáival kezdődött.)
    2. Az inercia rendszerek használata, és az ebből eredő tömeg-energia-ekvivalencia elv, E = mc^2.
    3. Egyenletesen gyorsuló koordiáta rendszerek használata az általános relativitáselméletben, kihasználva a súlyos és a tehetetlen tömeg állítólagos azonosságát, a gravitáció magyarázatára.
    4. A kvantummechanika megfogalmazása a foton hipotézis alapján.
    5. A kvantumelektrodinamika megfogalmazása a kvantált e.m.-es kölcsönhatás alapján (Feynman, Dyson, Schwinger, Tomonaga).
    6. A kvantumelméletek megfogalmazása a keletkező és megsemmisülő részecskék közvetítő hatása és a tömeg-energia-ekvivalencia alapján. A részecskék és antirészecskék használata.
    7. Az erős- és a gyenge-kölcsönhatás bevezetése.
    8. A részecskék kvantálása mindenféle kvantum tulajdonságokkal, pl. a spinnel, a lepton és a bárion számokkal, stb.
    9. A múlt század 60-as évek elejétől a kvarkok, mint 1/3 töltésekkel lellátott alaprészecskék használata (Gell-Man, Ne’eman).
    10. A kölcsönhatást okozó bozonok használata.
    11. Az elemi részecskék három családja használata, felosztva a kvarkokra, a leptonokra és a kölcsönhatásokat közvetítő bozonokra.
    12. A tér-idő meggörbítése a gravitáció magyarázatára. A Big Bumm, a Fekete Lyukak, a sötét anyag és sötét energia lettek a következmények.
    13. A kvantumgravitáció magyarázatára húr- és membran elméletek kifürkészése több dimenzionális tér-időkben és 10-33 cm alatt.
    14. A Higgs bozon használata a részecskék tömege magyarázatára.
    Az akadémikus fizika ezeket tanítja, a fizikai kutatók ezek alapján végzik a kísérletezésüket, pedig ezek mind ad hoc feltevésekre alapuló ad hoc alapelméletek, vagyis ezek mind nem csak falszifikálhatók, hanem nem helytálló általánosításokra alapulnak. Nem vette az akadémikus fizikusok közül senkisem észre, hogy még a fizika központi probémája sincs megoldva, hogy honnan származik a részecskék tömege? Minden más tartalmú állítással szemben, az ad hoc feltevések kísérletekkel nem alátámaszthatók, vagyis fizikailag nem kiértékelhetők. Nem csak az elmúlt kb. 100 év Nobel díjakkal megjutalmazott elméleti fizikusok adhatják mind vissza a kitüntetésüket, hanem az egyetemeken a fizika tanítást is teljesen át kell rendezni. Több elméleti fizikai tantárgyat nyomtalanúl el kell tüntetni, mert tudományosan használhatatlanok. Nem helyes az a sokszor hangoztatott hozzáállás sem, hogy egy új elméletnek elöször a régebbit kell igazolni, legalább is ez nem helyes az 1900-tól kifejlesztett elméletekre. Nem vette észre az akadémikus fizika, hogy már az egész fizikai tudomány káoszba süllyedt?

    A fizikában paradigmaváltásra van szükség és az anyag atomisztikus elméletére történő átállás egy ilyen paradigmaváltás. Ebben az elméletben csak nagyon kevés alapprobléma maradt fizikai magyarázat nélkül: Miért létezik CSAK négyféle elemi részecske, miért van ezeknek az elemi részecskéknek CSAK kétféle elemi töltése és miért terjed a kölcsönhatás c sebességgel?

    Tisztelettel,
    Szász Gyula I.

    • This topic was modified 8 months, 2 weeks ago by  Gyula Szász.
Viewing 1 post (of 1 total)

You must be logged in to reply to this topic.