Examination limit of Universe (Hu)

Welcome Forums Gravitation Examination limit of Universe (Hu)

This topic contains 0 replies, has 1 voice, and was last updated by  Gyula Szász 1 year, 2 months ago.

Viewing 1 post (of 1 total)
  • Author
    Posts
  • #593

    Gyula Szász
    Moderator

    Az Univerzumunk megismerhetősége határai
    ________________________________________
    Gyula Szasz <gyulaszasz42@gmail.com> 31. Mai 2016 um 20:52
    An: Fizika <fizika@titkarsag.mta.hu>

    Az Univerzumunk megismerhetősége határai (Examination limits of Universe)

    Az új kvantummező elméletem tudományos előnye, hogy ismerjük az Univerzum hatóokait – mozgórugóit – az általános működése elvét. Ez a négyféle stabíl részecskék fizikai tulajdonságára lett visszavezetve. A kölcsönhatásukat négy természeti állandó segítségével, az e, az mP és az me és a g = (4∙π∙G)^1/2-el, írtuk le. Ehhez még hozzájött a megmaradó elemi töltések által okozott mezők állandó terjedési sebessége, c. Az egyetemes gravitációs állandó, G, kivételével, a mérések alapján mindegyik természeti állandó 10^-8 körüli pontossággal ismert. A G bizonytalansága viszont meghaladja a százalékot. Ez nem csak onnan ered, hogy a gravitáció nagyon gyenge az elektromágnesességgel szemben, hanem onnan, hogy a fizikusok nem számítottak avval, hogy a testek súlyos tömege kb. 0.8 %-kal nagyobb mint a tehetetlen tömege. A G aránylag nagy bizonytalansága első sorban egy kísérleti probléma.

    Az elmélet kizárja a fizikai leírásból a végtelen nagy és a vételen kicsi távolságokat, legalább is mint a részecskék közötti relatív távolságokat. A saját kölcsönhatásuk alatt az elemi részecskék nem tudják egymást 10^-17 cm relatív távolság alá megközelíteni. A határozatlanság, hogy a részecskéknek sem a helye, se a sebessége nem ismerhető sohasem egzakt, egy általános elv. Ez a természeti törvények nem-determinisztikus jellegű alapja. A véges Minkowski térben a megmaradó elemi töltésekkel fel lett írva az az elv, ami a mezők és a részecskék mozgásegyenletéhez vezetett. A részecske-megmaradás mint mellékfeltétel, a részecskék mozgásegyenleteiben ráadásul állandókat produkál (Lagrange muliplikátorokat). A Planck állandó, h, egy ilyen Lagrange multiplikátor, ami csak az atomjaink elektron-héjait úralja. Egy másik Lagrange multiplikátor, a h0 = h/387, meg az atommagokat és az ismert instabíl részecskéket határozza meg, mint a müonokat, a pionokat, a neutronokat, a bárionokat, meg a neutrínókat. Fellép még egy h0-nál kisebb és léteznek h-nál nagyobb Lagrange multiplikátorok is a részecskék mozgásegyenleteiben. A Lagrange multiplikátorok nem természeti állandók.

    A Botzmann állandó, k, szerepe a statisztikus termodinamikában nem általános jelentőségü. Ez csak az atomok és molekulák relatív mozgására vonatkozik. A k csak ott használható fel például a hőmérséklet és a részecskék energiája összevetésére. A Boltzmann állandó például a neutron-csillagokban nem jelen meg. A fekete test sugárzásnál az elektronok mozgása az atomhéjban egyensúlyban áll a sugárzással, ezért lép itt is fel a Planck állandó.

    Az elemi részecskék, e, p, P és E, nem állnak kvarkokból. Gell-Mann és Ne’eman 1962-ben csak azért vezette be az SU(3)-szimmetria modellt a hadronok klasszifikációjára, mert nem ismerték a hadronokat és közöttük az erös-kölcsönhatást feltételezték. Az elemi részecskék között ilyen kölcsönhatás nem létezik, ezért nincs is semmi szükség a kvarkokra. A húrokra és membránokra sincs szükség, meg a több mint 3+1 dimenziós terekre. Ezek célja a fizikában csak az volt, hogy az Általános relatívitáselméletre alapított gravitációt összhangba kellett hozni az energia kvantáltságára alapított kvantumelméletekkel.

    A megmaradó elemi elektromos és elemi gravitációs töltésekre épített új kvantummező elméletben a két fundamentális kölcsönhatás egyesítve van; a gravitációt is elemi gravitációs töltések okozzák, úgy mint az elektromágnességet és a mezők c-vel terjednek. Az új kvantummező elmélet nem mond semmit sem a négy elemi részecske, e, p, P és E belső szerkezetéről. Csak annyit használ fel, hogy ezek úgy mutatják magukat a kölcsönhatásukban, mint ha ezeknek csak két elemi töltésük, qi = {± e} és gi = {± g∙mi}, lenne. Az elemi részecskék pontszerűnek tűnnek, amikből a két fundamentális mező kiindul.

    Szász Gyula I.

Viewing 1 post (of 1 total)

You must be logged in to reply to this topic.